Részletek az emlékkönyvből

Hűségemről és őszinte ragaszkodásomról szeretném biztosítani az ősi iskolámat.
Az Énem jobbik részét Neki köszönhetem, s ha van bennem tartás, magyarságtudat és nyoma is a keresztyéni szeretetnek, a szüleim mellett a köszönetem az övé.
Adja az Isten, hogy mint a bibliai Sion, dacoljon az elmúlással
1992 szeptember 12, Dr. Mártha Ivor

~*~

Teljes szívemből örülök, hogy ezen az első találkozón nejemmel együtt részt vehettem. Sokat tanultam ebből a találkozóból, főleg hovatartozásom szempontjából. Az itt tapasztalt élmények alapján ígérem, hogy minden erőmből törekedni fogok a nyugaton élő honfitársaink anyagi és főleg erkölcsi támogatásáért, az erdélyi magyarság szent céljaiért.
1992.szept.12, őszinte szeretettel: Szereday Béla

~*~

Tisztelt osztály és iskolatársaim!
Nem vagyok az írás embere, de jóleső érzés volt ennyi idő után volt osztály- és iskolatársaimat viszontlátni.
Együvé tartozásunkat soha ne feledjétek, a viszontlátás reményében
,, Lehet az erdő bármily setét
csak el ne engedjük egymás kezét
Kitett – anyátlan árvák – magyarok. ”
( Reményik S. )

Köszönettel, Dr. Kürthy Zoltán

~*~

1947-ben érettségiztem, itt az ősi falak között. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, hazatérni már nem tudtam. Sokan vagyunk így.
Szívem, szülőföldem szeretete nem engedte, hogy elszakadjak, elfelejtsem gyermekkorom helyét. Az iskolaszelleme erőt adott, hogy akkor számomra idegen helyen teremtsem meg egész életem alapjait.
Sokat járok haza. Erőmtől függően segíteni kívánom az ősi gimnázium újraéledését, hogy igaz magyar embereket nevelhessen.
Fonó Zoltán

~*~

,, Végig az életen: vigyázzban, keményen!
Egy! Kettő! Egy! Kettő! ”
Mécs László: Vigyázz-állásban
E nagyszerű véndiáktalálkozó bizonyság arról, hogy: vagyunk, sokan vagyunk, velünk számolni kell !
Mindannyiunk számára erősítő, tudat-ápoló volt e rendezvény. Még sok hasonlót !
Szatmárnémeti, 1992 szept. 4., Tempfli József váradi r.k. püspök.

~*~

Kicsiny fehér templomunkban most minden er?k tömörülnek – valahogy így fogalmaz Reményik Sándor, Templomról és iskoláról szólva.
Úgy érzem, hogy a felemelő Véndiáktalálkozók és az izmosodó Szövetség elsősorban ,, az erők tömörülését ” jelentik, és nem korlátozódnak a puszta emlékezésre és nosztalgiára.
Köszönet a Véndiákoknak, hogy meríthetünk időtlen örökségünkből.
Isten áldása kísérje Ligetitanár urat és jeles munkatársait az Ãœgy iránti elkötelezett odaadásukért és szolgálatukért.
Legközelebb akkor szeretném felnyitni ezt a könyvet, amikor az új Kollégium felszentelésére kerül sor
Áldás-kérő szeretettel 1993 szeptember 4., Tőkés László, Királyhágómelléki ref. püspök

~*~

Nagyszerű ötletnek tartom ezt a kezdeményezést, hogy minden évben véndiáktalálkozó cím alatt megszervezzék a szatmári magyarság találkozóját.
Úgy vélem, hogy az itt találkozó magyaroknak, mind a belföldiek, mind a külföldön élők, anyagilag is támogatniuk kell a Kollégium építését, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a jövőben a régió magyarságának összetartásában.
Kívánok jó egészséget és kitartást a szervezőknek.
1993.IX.4, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő

~*~

Münsterben járván ( állítólag ) 70 harang szólt az istentiszteletre, én ( naív ) arra gondolva, hogy ez minket hívogat Isten dicsőítésére.
Nem tévedtem, mert azok a harangok nekünk is szóltak, de az igazi mégis az a szívhez szóló, a Szatmárnémeti-i öreg templom nagyharangja.
Szeretettel írja ezt e vén falak öreg ( diák ) tanárja !
1994 augusztus 27., Petkes József, festő, grafikus

~*~

Megtisztelve érzem magam, mikor e könyvbe írok. Hiszen sokan írnak még évek múltán is, mert lesz Véndiáktalálkozó.
Köszönöm azoknak, akik elkezdték és folytatják a szervezést.
Olyan régi jó barátokkal találkoztam itt, akiket évtizedek óta nem láttam. Jó találkozni, bajainkat és örömeinket egymásnak elmesélni. Azt sajnálom, hogy ma este véget ér.
Kérem Istent, hogy tegye lehetővé a jövő évi találkozót is. Ha élünk jövünk és várjuk nagy szeretettel azokat, akik messze szóródtak a régi iskolától vagy szülőföldtől.
Isten áldja azokat, akik fáradoztak azért, hogy itt találkozzunk. Áldja azokat is, akik eljöttek.
Köszönjük a szép napot.
Kanizsay László, ref. lelkipásztor

~*~

Itt ezen iskola falai között – úgy, ahogyan nagyon sok gyermek számára – kezdődött valami új, valami különleges, valami más, valami csoda.
Évek múltán pedig úgy tudott véget érni – ahogy semmi más az életben – hogy magában hordozza az új, a más, de immáron nem a ,, csoda ” kezdetét.
Az évek múlása meghozza mindenki számára azt a mindennapi bölcsességet, hogy életünk legszebb évei iskolánkban telnek.
Köszönettel és hálával gondolok ezekre az évekre, a diáktársakra, a Tanárokra, akikkel eltöltött id? amennyire természetes és magátólértetődő, éppolyan csodálatos is egyben.
Tisztelettel, szeretettel és köszönettel
1995 július 15, Varga Attila, Országgyűlési képviselő

~*~

1994 szeptember havának vége felé, Isten akaratából, lehetőségünk volt aktívan bekapcsolódni a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség tevékenységébe.
Első perctől nagy szimpátiával fogadtak, sőt meghallgatták és magukévá tettékjavaslatainkat. Így alakult ki az 1995-ös Véndiáktalálkozó forgatókönyve.
Nem elhanyagolható kapcsolatunkra nézve az a nagylelkűség, hogy már 1994-ben 1.000.000 ( egy millió ) lejt ajánlottak fel az iskolánk udvari hangosításának kivitelezésére.
Az iskola kapocs a múlt, jelen és a jöv? között, mely csak a véndiákok révén valósulhat meg.
Egy iskola értéke nem az épületben, a dokumentumokban őrződik meg. Sokkal inkább az iskolából kirajzott egykori diákok lelkében, cselekvésében, mindabban, amit az innen induló diákok teremtettek és teremtenek a jövőben.
Véndiákjainknak kívánunk a jövőben is boldog családi életet, hogy szaporítsák iskolánk aktív diákjait, valamint szakmai elégtételt tevékenységük szétágazó területén.Viszontlátásra 1996 július 15-én
A Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum igazgatója: Dr. Székely József
aligazgatója: Cziprisz Imre

~*~

Nagyon örvendek, hogy a Véndiáktalálkozó hagyománnyá válik városunkban és nagy szeretettel vesznek részt nemcsak a Kölcsey Gimnázium volt diákjai, hanem városunk, megyénk különböző gimnáziumában végzett diákok, idősebbek és fiatalabbak egyaránt.
Különösen fontos egy ilyen találkozó megrendezése egy olyan időben, amikor az anyanyelvünkön történ? oktatást próbálják elsorvasztani.
Kívánom, hogy egy év múlva optimistább hangulatban találkozzunk a Kölcsey Gimnázium udvarán .
1995.július 15, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő

~*~

Tiszta szívből örülök, hogy itt lehetek az egykori gimi udvarán, ahol az ifikorom egy kis darabját átélhettem újra, örülök a sok barátnak és ismerősnek és remélem, hogy 62 évesen még sok találkozón részt vehetek.
Gratulálok a rendezőknek, Köves Bandi. Ameddig élek szívből fogom sajnálni, hogy nem lehettem Kölcseys diák.
Ezt az érzést ezeken a találkozókon, kicsit kárpótolni érzem. Ez csodálatos érzés.
Antal István-János, a szatmári megyei tanács állandó bizottságának tagja

A meghatódottságtól szólni nem tudok, annál inkább írni, mert ez a hivatásom, a hírlapírás. Még muzsikálni is szeretném mindazt ami most bennem bújkál itt a Kölcsey-máter udvarán.
De mindkét forrásnak Szatmár adott erőt, azóta sem apad, mert vissza-vissza térek e bőven bugyogó emlékkúthoz, iszom belőle és feltöltődöm.
Legyen ez még sokáig, amíg csak él nekünk Szatmár !
Isten Bennünket úgy segítsen
1996 július, Békés Attila, hírlapíró és mandolinművész

~*~

Nem vettem részt eddig ilyen rendezvényen és nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek.
Fantasztikus ötletnek tartom ezt a találkozót és köszönöm azoknak, akik ezt szervezik. Gratulálok
Kiss Attila ( Magyarország ) 35 éves találkozóm alkalmával
~*~
Életem folyamán a muzsika adott erőt a nehézségek elviseléséhez. Természetesen ehhez a közönség is hozzájárult.
Hálás vagyok, hogy itt lehetek ezen a szép találkozón.
Szeretettel és tisztelettel: Cseh Judit, előadóművész

~*~

Fene kedves egylet !
Benne kellemes percek mellett remek leveket vedelhetsz.
Rendes fejekkel, nyelves nejekkel cseveghetsz !
Nem lehet nem lelkendezned !
Belekeveredtem, benne rekedtem.
1996, július 13, a Véndiák-muri Közepén Sike Lajos, firkász

~*~

Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a Véndiáktalálkozó 1997-es rendezvényén első alkalommal köszönthettem a résztvevőket az RMDSZ Szatmár megyei és Szatmárnémeti szervezetei nevében
Horváth Pál, ügyvezető elnök

~*~

Örömteli és felemelő pillanatokat élünk át itt, az iskola udvarán, annak az iskolának az udvarán, amely évtizedeken át, politikai rendszerek viszontagságait átvészelve, megmaradt ugyanolyannak és ugyanannak ami volt, és amely évtizedeken át itt végzett diákjait évről évre hazahívja, e nagy találkozóra, közösséget formáló nagy eseményt, hagyományt teremtve.
Köszönet és nagy tisztelet mindazoknak, akik ezt lehetővé tették, teszik és tenni fogják a jövőben is.
1997 július 11, Ilyés Gyula, alpolgármester

~*~

A Véndiáktalálokozók igazi találkozásra adnak lehetőséget. Ezekre a találkozásokra a kisebbségi magyarságnak nagyobb szüksége van, mint valaha.
Azt, hogy létrejöhettek – megvalósulhattak – és, hogy nem csupán múltjuk van,de jövőjük is – mindannyiunk nevében köszönöm a szervezőknek.
1998 július 11, Kéreskényi Sándor, újságíró

~*~

Nagyon hálás vagyok a szatmárnémeti Véndiákszövetségnek, hogy lehetővé tette, hogy a különböző intézetekben, iskolákban végzett, de szívben és érzelmekben egységes magyar nemzedékek testvériesen találkozhassanak, ápolva a múltat – s el?készítve gyermekeink szebb jövőjét.
Sulák Péter, véndiák, véntanár

~*~

A véndiáktalálkozó alkalmából örömmel gondolok vissza a Kölcsey Gymnazium tanáraira, kollegákra. A jövő megalapozására az összetartás a legfontosabb, mivel összetartás nélkül minden múltunk és jövőnk elvesztődik.
Ahogy Goethe mondta:
,, Felejtsd el az irigységet és a támadást
mert az élet legjobbját a tudást
senki nem tudja tőled elvenni.
S ameddig a Nap sugara elér
addig melegít is. „1998 július 11

~*~

Igen jól eshet minden idejáró vén diáknak, hogy mára valamilyen összefogó szerepet tölthet be ez a gimnázium.
A magma részéről én erre büszke vagyok és mindent megteszek azért, hogy ez az integráló szerep az itteni és a világ minden részére került magyarság felé érvényesüljön.
Gyöngyösi Gábor

2001. július 14

~*~

Er?sen töltekezve indulok haza az idei Véndiáktalálkozóról. Mély hálával köszönöm a Véndiákszövetség Elnökének és Vezetőségének, a Liceum igazgatójának a találkozás megszervezését!
Nagyon előkelő és élményszerű volt!
Isten fizesse s máskor is szívesen jövünk
+ Tempfli József, várad 81 püspöke

~*~

Ezúton is szeretném kifejezni szeretetemet és nagyrabecsülésemet Szatmárnémeti népe s az öreg és mai diákok iránt.
Tisztelettel
Dr. Szűrös Mátyás

~*~

!993 szeptemberében azt írtam, hogy legközelebb a Rákoczi Kollégium felavatásakor szeretném felnyitni ezt az Emlékkönyvet. A hitbeli és cselekvésbeli következetesség szellemében most sem írhatok mást. Éppen ezért, a mai Véndiáktalálkozón ünnepélyes formában hívtam meg a jelenlevőket a 2006, évi V Református Világtalalkozó keretében sorra kerülő Kollégium-avatóra s a vele egybeeső Bocskai díjátadásra. Úgy legyen!
Hittel mondom
Tőkés László püspök.

~*~

2002. július 13

Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség 11. találkozóján, ahová a Szatmárnémetiben alakult „Antal József Baráti Társaság” vendégeként érkeztem.
Szatmárnémetit kicsit szül?földemnek tekintem, mert itt éltek anyai dédszüleim. Ha ide utazom, haza jövök.
Antall Józsefné

~*~

Végtelenül boldogok vagyunk, hogy itt igaz magyar ……. leltünk. Úgy érezzük mindig, mintha mindenki a mi szívünkből-lelkünkből beszélne, a mi érzéseinket fejezné ki. Vitéz Sz?cs Ervin
A Magyar Piarista Diákszövetség elnöke

2002. Julius 13

~*~

Elkötelezettség, jó hangulat, egyenes gerincű és emelt fejű önértékelés – önmegalósítás, egymás mellett.
Kereskényi Sándor szenátor

~*~

Vivat, crescat, floreat
Veres István

~*~

Mi „véndiákok”, akik ebben az Alma Materbenvégeztünk ezelőtt 55 évvel, nagy örömünkre szolgál, hogy ma is, 55 év után részt vehetünk ezen a rendezvényen, ahol találkozhatunk úgy az osztálytársainkkal, mint régi ismerőseinkkel is. Szép tanújele ez annak is, hogy még vagyunk, összetartunk és maradni is akarunk jelképül az utódainknak is. Jó látni, hogy minden évben ennyien ki meri és ki is tudják mutatni hovatartozásukat.
Köszönjük a rendezőknek, a szervezőknek, hogy ilyen kellemesen éreztük magunkat.
Dr Pallay Béla, Dr Lázár Gábor, Dr Bara Kálmánné Szabó Adél, dr Kerekes Ervin, Both Károly, Riskó György.

~*~

Az 50 éves találkozónk alkalmával örömmel ünnepeltünk együtt, köszönet a lehetőségért, csodálatos élményben volt részünk.
Iványi Katalin, Dr Szabó Ferencné Makoldy Éva, Istók Klára, Rácz Márta, a Magyar Pénzügyi Szakiskola 1952-es végzősei

~*~

A Magyar Leányliceum 1952-ben végzett növendékei szeretettel köszönjük a véndiákszövetségnek, hogy megszervezik évente ezt a csodálatos találkozót. 50 éves találkozónk alkalmából jó volt visszajönni, jó volt találkozni.
Isten tartsa meg ezt az iskolát s mindazokat, akik tesznek érte.
Both Kati, Hosszúné Gyarmathy Kati, Achoim Szilvia, Merza Edit, Papp Katalin, Veress Ilona, Balogh Magda, Patakiné Kozma Magdi, Jászberényi Ilona, Jakab Jeromos Erzsébet, Havas Horvay Angéla és Koós Mária mint tanárnő

~*~

2003. július 12

A Szatmárnémeti Királyi Katolikus Főgimnázium 1943-ban végzett növendékei köszönetüket fejezik ki a Véndiáktalálkozó szervezőinek a sikeres találkozóért. őrizzétek meg ezt a hagyományt az utókornak.
Takács Géza ny. tanító

~*~

A 60 éves találkozó alkalmából kívánom, hogy a jövőben is ez a szép hagyomány folytatódjon. Köszönet a szervezésért
Dr Balgh Antal ügyvéd

~*~

Hálás szeretettel gondolok volt tanáraimra és elhunyt osztálytársaimra is.
Sikolya Bálint, apátkanonok, Kinál Béla, Kinál Etelka, Rajcsányi Fina Anna

~*~

Az 1953-ban vézett véndiákok nevében kívánok kitartást, jó munkát, hogy még sok even keresztül haladjon a Véndiákszövetség a megkezdett úton, Ligeti tanár úr nyomdokain.
Elégedettség, köszönet a szervezőknek
Jakab Árpád – volt Véndiák-titkár

~*~

Szatmárnémeti ős skólájából tovatűnvén
sem szakad el soha már: itt marad úgyis a szív,
drága barátaim, itt marad úgyis a szent fiatalság
szelleme, lelke, szabad vágyaim álma – csak itt!-
Kovács András Ferenc
Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc Főgymnasium
2003. szent Jakab hava, 12-dik napján
ÉS köszönet milliomszor!

~*~

Öröm és megtiszteltetés e nagy múltú s kiváló iskola ünnepi rendezvényén rést venni. Köszönet és hála mindenért.
Kvács Zoltán, BBTE Kolozsvár

~*~

Tisztelt Véndiáktalálkozósok!
Egy nagon okos gondolat testesült meg és azóta minden évben julius szombatján ismétlődik, ünneppé lépve elő sokak, nagyon sokak számára a nagy Találkozás, vagy a gyökerek újra találkozása, melyek rügyei valahol messze, nagyon messze virágokat hajtanak, idegenben.
A láncos templom harangjai varázslatos bim-bamja Hazahiv minden jóravaló embert. Ma is sokan voltunk, remélhetőleg jövőre is még többen jövünk, akik szomjazzuk a bölcs? ringatását, a szül?föld lágy leheletét, a szőke Szamos hullámait!
Köszönjük Nektek, akik létrehoztátok e nagyszerű alkalmat Isten áldásával!
Tisztelettel egy Képzős véndiák
Schäffer András

~*~

Nagyon jó „így együtt lenni” azt kívánom, hogy örökké tartson. Egy szép megvalósítás.
Dr Nagy Béla, Nagy Julika

~*~

2004. július 10

Iskolám Véndiákjai, ne feledjétek:
Milliók sűrítik égi táplálékká váló szeretetenergiává a magyar föld összes szenvedését…
A valódi ima, a legvalódibb, a leghatékonyabb ima: a Magyar lét, a magyar küzdelem –
Isten várának védői vagyunk, és ha nem váltunk méltatlanná az őrzésére, akkor erőnk is méltóvá válik – Minden hűséges magyar átváltozik – Isten tekintetében változik át szén-minőségűből gyémánt minőségűvé
Kocsis István drámaíró

További hírek